Alpinestars S-R10 menetpróba, tapasztalatok

A technikai dolgokkal nem fárasztok senkit, mert az oldalunkon a bukósisak fül alatt mindenre kitérő részletességgel fent van, illetve a gyártói oldalon is megtalálható minden infó. Szóval ez az írás a saját, objektív, de részben szubjektív tapasztalatokról fog szólni.

Vegyük is a bukó külsejét.

Tekintettel arra, hogy sport/versenysisakról van szó, a kialakítással, spoilerekkel nem nyúltak mellé. Kifejezetten sportos, igazi MotoGP feelinget ad első ránézésre. A legapróbb részleteiben is látszik, hogy valami komoly dobás lett a gyártótól, ami nálam teli találat. Ha pontozni kellene, akkor ez a 10/10.

Sajnos eléggé kíváncsi típus vagyok, és miután eddig egy Bell Race Star bukót használtam, azonnal azt figyeltem, hogy amivel a Bell elkényeztetett, azt vajon megkapom-e az S-R10-től. Aki ismer, vagy már járt nálunk, az tudja jól, hogy azt is elmondom, ha valami nem tetszik, így ez esetben sem teszek másképpen. A legelső dolog, amit a dupla D gyűrűnél hiányoltam az a mágneses záróelem. Aki eddig nem látott, vagy használt Bell bukót, annak fogalma sincs, miről beszélek, így ez nem is számít negatívumnak. A Plexi mechanika fokozatosan nyitható, megállítható, de ami a legfontosabb, hogy egy fémes zárszerkezettel látták el, így csukott állapotában egy bukta során ez akadályozza meg a nyitást. Szokni kell, hogy „gombot” nyomunk először, azután nyitható a plexi, de ez kb. 5mp az életünkből. A szellőzők is a többi gyártó sisakjától eltérően működik, ami alatt azt értem, hogy az állszellőzőt nem egy helyen nyitod/zárod, hanem külön van a jobb-, és baloldal. Ezt nem kezdtem tesztelgetni, mert nyitva volt mindkettő, hiszen jó időben tudtam menni, de az tény, hogy az összes szellőző nagyon jól funkcionál. Annyira, hogy a hazafele vezető úton már 20 fok alatt sikerült motorozni, és a tető szellőzőt zárnom kellett, mert költői túlzással, de fázott a fejem teteje.

A víztiszta plexit azonnal cseréltem a sötétre (dark smoke-ra), mert mégiscsak süt a nap, és egyből jött egy újabb aprónak tűnő, de annál fontosabb részlet. A plexi felső oldalélén kisebb bordák vannak, amiről egyből beugrott az olaszországi prezentáció, ahol azt mondták, hogy majd ez lesz az a kis részlet, ami a nagyobb tempónál azt a kis fura fütyülő hangot tudja megakadályozni. Na persze, majd meglátjuk. Ezután beugrott az is, hogy ha már a fütyülő hang ellen van, akkor ez végül is egy aerodinamikai elem a bukón. Mellesleg szerszám nélkül, viszonylag gyorsan ment a plexi csere. Kézbe véve, de akár a polcon, vagy a képeken is látszik egy szokatlan oldalsó szárny, ami a turbulens levegő okozta bukórázást hivatott csillapítani, illetve a nagy tempós, motor mellett fekvős pozícióban (szigorúan a versenypályán) segít a fejre érkező terhelést csillapítani. Ezt egy korábbi posztban valaki utas kapaszkodónak hívta.

A fehér, vagy Solid típuson az utcai sport spoiler található a bukó tarkó részén, de a gyártó ígéretét megtartva a dekorral ellátott, színes bukókhoz gyárilag jár a Race, vagy más néven hosszított spoiler.

Azt gondolom, hogy utcára, főleg az én MT-09-emre a kicsi is elég lesz.

Gyors öltözködés, motor indít, bukó fel és indulhatnánk is, de ekkor jött az első kellemes meglepetés, hogy túlságosan, már-már szokatlanul kényelmes a bukó. Ha így marad 2 óra múlva is, akkor jó barátok leszünk, gondoltam és szúrtam is az egyest.

Sok időm nem volt munka után, szombaton, de azért olyan helyeken kellene motorozni, amit egyrészt ismerek, szeretek, hogy tudjak jobban a bukóra figyelni. Esztergom mellett nőttem fel, így pestről irány Dobogókő. 10-es út, városból kifelé, Csobánka után balra fel. A városi utakon is azt figyeltem, hogy vajon, mennyire jó a kilátás, torzít-e a bukó, mennyi holt tere lehet. A Bell-nél hozzászoktam a jóhoz ezen a téren is, így ha valami nem klappol, azt kiszúrom egyből, de itt is átment a vizsgán. Sőt, azt kell mondjam, hogy a plexi olyan jól működött, hogy szinte nulla csillogást tapasztaltam, és a műszerfalhoz sem kellett hajolgatni, mert semmi nem zavarta a kilátást.

Elhagyva Budát, jött a Pilisvörösvárra vezető 10-es út. Ez a szakasz jó volt arra, hogy megnézzem a menetzajt, hogy mennyire lesz erősebb a városi tempó után. Itt rögtön egy érdekesség, ami lehet, hogy az én füleim mérete miatt van, de a belső párnázás úgy feküdt fel a fejemre és a füleimre, hogy mintha enyhén benyomná, ezzel is csökkentve a menetzajt. Na de ez szubjektív, majd erről várok visszajelzést Tőletek is. A lényeg, hogy mindegy volt a tempó, mert 40-90 (na jó néha 100-120, de csak mert hamar akartam befejezni az előzést) pont ugyan azt éreztem. Nem nőtt a zaj, csendes maradt a sisak. Autók mögött a turbulens levegő itt még annyira talán nem is zavaró, így erre nem is ezen a szakaszon figyeltem, de ez még odébb lesz. Jöhet a szerpentin Csobánka után.

Miután jól ismerem a szakaszt nem szoktam arra figyelni, hogy hol mennyivel megyek. Tudom-tudom butaság érzésből bemenni egy kanyarba, mert bármi lehet ott, ami tegnap még nem volt, de érzésre mentem. Sajnos bebizonyosodott, hogy rosszul tettem, mert bár szinte minden körülmény azonos, egyel nem számoltam, méghozzá, hogy másik bukó van rajtam. Ez oly mértékben befolyásolta a kanyarbemenetet, hogy nem volt meg a fejemen az a visszaigazolás, hogy a tempóm nagyobb, mint máskor és azt vettem észre, hogy jobban sodródom kifelé. Időben reagáltam és csuktam a gázt, a 3 henger adta motorfék, plusz a korábbi trainingeken szerzett tapasztalat kihúzott a bajból. Egy dolog jutott eszembe, és ha egy szóval kell jellemeznem a bukót, akkor az a veszélyes szó lenne. Nem rosszból, ahogy az értelem szerű lenne, mert végülis nem a bukó hibája. Sőt. Én voltam a h*lye, mert nem számítottam rá, hogy tényleg ilyen jó az aerodinamika, pedig a gyártó leírta, és a prezin el is mondták. Miután felocsúdtam a balga hibámból örültem, hogy nem csak a fele igaz a leírtaknak, bár már akkor is elégedettek lennének sokan.

A szokásos helyemen megálltam, ittam pár kortyot és gyors végiggondoltam, hogy merre vegyem az irányt, mert sietnem kéne, de egy autópálya még bele kellene, hogy férjen.

Sokat nem időztem, motorra fel, hegyről le és irány Szentendre, onnan az M0, majd M3. Szerencsére sikerült olyan forgalmi szituba kerülnöm, amire kíváncsi voltam, így be is álltam elsőnek egy dobozos autó mögé 110-el. Hmmm. Fura, de nem érzem a turbulenciát, nem hintázik a fejemen a bukó, nincs zaj. Nem jó ez a dobozos, keresek másikat. Hamar utolértem egy ponyvás kistehert. Ááá ez jó lesz, mert ezek mögött mindig rossz menni, mert rángat a mögötte kavargó levegő. Itt sem időztem sokat, mert itt sem éreztem azt, amit eddig mindig. Na jó, kicsi a tempó, mégiscsak egy autóút. Átértem az M3-ra, de Nyíregy felé vettem az irányt, mert a bevezető nem móka. Több típusú autó, kisteher, dobozos, és kamion mögött is mentem, de sehol semmi, vagy csak annyira minimális, amit max úgy veszek észre, hogy már azért csinálom, mert tudom, hogy mindig így jár a fejem. Mogyoródnál visszafordultam, mert ment le a nap, hűlt a levegő, bőrruhában nem éreztem már jól magam, hiszen fel sem öltöztem alá a téli cuccban.

Ekkor jött a felismerés, hogy bár sokféle szituban gurultam, de akárhogy próbáltam emlékezni, nem ugrott be, hogy hallottam volna kicsit is fütyülni a plexit. Na de sebaj. M3 bevezető, felnyitom a plexit. először résnyire, utána jobban, majd teljesen fel. Bólogatok közben jobbra-balra, tutira mindenki idiótának néz, de csak találtam egy pontot, ahol fütyül… áhááá megvagy. Olyan pózban voltam, hogy normális ember így nem közlekedik egy motoron.

Haza is értem, bukót levettem. Belenéztem a tükörbe, hogy na hol lesz nyoma annak a homlokomon, hogy megnyomta. Nem láttam nyomát, visszavettem, majd újra levettem, és arra kellett rájönnöm, hogy piszok kényelmes ez a bukó. Egész nap el tudnám viselni a fejemen, így tutira ebben megyek nyáron túrázni, mert kell egy hosszú, több napot átfogó tesztelés is, hogy még több infót tudjak Nektek adni. :)

Összegezve az S-R10 bukósisak első benyomásait egy bő két órás motorozás után:

• tudja azt, amit a gyártó ígért
• piszok kényelmes
• elképesztő az aerodinamikája
• nem érzékelhető a szélzaj nagyobb tempónál sem
• kifejezetten jól, már-már túl jól szellőzik
• a plexi torzítás, és tükröződés mentes.

Egy dolgot nem tudok sajnos. Hogy hogyan tudod otthon megmagyarázni, hogy kell egy ilyen. De ha valakinek sikerült, akkor szóljon.

by Ádám